|
Csúfondárosan szokták emlegetni a tipikus felhasználó szokását: ha már semmi nem megy, utánanéz a kézikönyvben. Nos, a legtöbb gépen olyan Windows fut, amelyhez ugyan nincs kézikönyv, ám a „súgó” (help) roppant részletesen tájékoztat a tudnivalókról – csakhogy a legtöbben nem olvasnak bele. Inkább megkérdezik a kollégát, aki hirtelenjében vagy tud megoldást, vagy nem.
Mi csupa praktikus parancsot ismertetünk, főleg kezdő felhasználóknak, de némelyik a haladóbbaknak is hasznos. Természetesen nem kell fejből tudni az összes billentyűkombinációt, egeres megoldást, egyéb trükköt – csak azt a néhányat, amelynek nemhogy naponta, de percenként vagy óránként hasznát tudjuk venni. A többit elég kéznél tartani, vagy kikeresni a „súgó”-ból (hívógombja a legfelső sorban az F1).
A Windows billentyű
Először is használjuk bátran a Windows zászlócskával jelölt gombot. Ez már önmagában praktikus – ráadásul kettő van belőle. A Windows billentyűt alább így rövidítjük: Win.
Win – a „Start” menü előhívása és elrejtése.
Ezzel sok alapvető dologhoz hozzáférünk, a programoktól a leállításig. Magyar nyelvű Windows esetén a leállításhoz elég, ha egymás után (nem egyszerre!) leütjük a következoket: Win, L és megint L. Utóbbi csak óvatosság, hátha a „leállítás” menüben véletlenül az „újraindítás” volt bejelölve.
Win+D – asztal megjelenítése/elrejtése. (A „+” csak az együttes használatot jelzi.) Ezt érdemes jól megjegyezni, bár a D betű magyarul semmire nem utal (angolul a „desktop” – asztal). Amikor az ablakoktól, programoktól már nem látja az asztalt a jámbor felhasználó, különösen hajlamos arra, hogy mindent egyenként bezárjon. Pedig ez teljesen fölösleges, mert a fenti kombinációval tüstént megjelenik az üres asztal. Ha pedig ismét lenyomjuk a Win+D gombokat, viszszakapjuk az ablakokat, legfelül azt, amelyik aktív volt. Ugyanerre a kettős szerepre jó a tálcán (képernyő alján) balra lévő kék „asztal” ikon.
Win+F – kereső előhívása: állomány (fájl) és mappa keresése. Ezt nyilván nem kell túlmagyarázni, azt viszont sajnos kevesen használják ki, hogy miként gyorsítható a keresés. Ha tudjuk, melyik mappában bujkál a kívánt fájl, jobban járunk, ha megnyitjuk azt a mappát, és annak szegélyén rákattintunk a nagyító szimbólumra (ikonra). Ezzel csak a mappán belül zajlik a keresés, parancsa a control+E.
Win+E – intéző megnyitása. Fájlok másolásakor, új könyvtárak (mappák) készítésekor különösen praktikus annak, aki nem idegenkedik az intéző használatától.
Win+L – gép zárolása (lock), vagy bejelentkezés más névvel. Előbbi akkor praktikus, ha kimegyünk kávézni, és nem akarjuk, hogy más is lássa, mi zajlik éppen a képernyőn. Újra bejelentkezni csak jelszóval lehet.
Win+M – minden ablak ill. program a tálcára kicsinyítve. Lényegében ugyanaz, mint a Win+D parancs.
Shift+Win+M – a lekicsinyített ablakok/programok újra felugranak, tehát az előző fordítottja.
Win+pause/break – rendszertulajdonságok beállítótábla, rutinos felhasználóknak.
Win+R – futtatás ablak megjelenítése. Ez is csak rutinos felhasználóknak kell, mert ide közvetlenül írják a „titokzatos” parancsokat (például msconfig).
|
